A falak alulról és oldalról történő vizesedése sok épületben komoly probléma, de ne aggódj, megoldás mindig van. A szaktanácsadókhoz beérkezett kérések 60%-a nedvesség okozta problémákkal kapcsolatos. Ezek közül is kitűnik a falak alulról és oldalról történő vizesedése, ami számos családi ház esetén igen nagy gond. Az alábbiakban megismerheted, hogyan célszerű elkezdeni egy ilyen kellemetlenség javítását és milyen utólagos szigetelési alternatívák közül lehet választani.
Rövid útmutató, hogy hol is kezdjen hozzá a szakember
A talajból felszívódó nedvesség magával visz a talaj irányából sókat is, amelyek a fal vakolatán sókivirágzások formájában bukkanhatnak fel. A nedves, lepergő vakolatú, sókivirágzásos falak nem csak esztétikailag zavaróak, de az egészségre is károsak, mert ideális teret biztosítanak a penész számára.
Az utóbbi időszakban számos módszert fejlesztettek ki a falak utólagos szigetelésére, és mindegyik hatékony lehet, ha megfelelően alkalmazzák őket az adott környezeti feltételeknek megfelelően. Egy családi otthon számára is léteznek egyszerű, mégis tartós megoldások, amelyek könnyen kivitelezhetők egyszerű eszközökkel, nem feltétlenül van szükség bonyolult gépekre és különleges szaktudásra.
Ha a felszálló nedvesség oka a rossz vagy elavult szigetelés
A Mapestop Cream a legkönnyebben használható megoldás földszinten olyan falazatoknál, ahol drasztikusan csökkenteni kell a kapillárisan felszívódó nedvességet. A termék egy monomer szilán bázisú krémes emulzió, amely használható meglévő kő, tégla, tufa, beton és vegyes falazatokban is, mely a szárítóvakolatokkal (mint a cementes Poromap vagy a cementmentes Mape-Antique NHL ECO szárítóvakolat) együtt alkalmazva tartós, hosszú távú megoldást jelent a kapillárisan felszívódó nedvességre. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezek a lehetőségek csak tüneti kezelésként szolgálnak, vagyis adott térben a nedvességet vagy párát nem szüntetik meg. Pincében viszont tökéletes megoldást nyújtanak több évtizedre is.
Szintén gyakori eset, hogy az épületek alagsorában, pincéjében nedvesedik a falazat a talaj irányából. Ennek kezelése lényegesen bonyolultabb, és különösen betörő talajvíz esetén nem is lehet általános megoldással kezelni, hanem egyedi vizsgálat, tervezés szükséges, mely a csomópontokra is kitér. Ha azonban a víz nem tör be az épületbe, hanem „csak” nedvesedik, vizes a fal, egészségtelen a klíma, akkor a helyzet kezelhető a Mapei úgynevezett „antikondenzációs megoldásával”. Az ezzel a módszerrel kivitelezett falazat száraz lesz, és a korábban kevésbé használható nedves helyiségből a kezelést követően akár lakóteret, üzlethelyiséget, vendéglátóhelyet is ki lehet alakítani.
A cementalapú antikondenzációs rendszer három rétegből áll:
- Első réteg: falazat helyreállítása, alapvakolás
- Második réteg: vízálló bevonat ellenáll a negatív oldali víznyomásnak.
- Harmadik réteg: előfröcskölőből kialakított rendszer a tapadás javítása érdekében, makropórusos vakolatból (min. 1 cm) felületi kondenzáció elnyelésére és simítóhabarcsból a hozzátartozó színes sziloxán alapú bevonatokka
Utólagos szigetelés „pórustömítő” injektálással
A falazatban levő pórusok, repedések vagy akár üregek eltömítésére többféle anyagot is használnak, attól függően, hogy mi a feladat. Injektálásra nem csupán utólagos szigetelés kialakítása miatt lehet szükség, hanem a szerkezet integritásának helyreállítása, konszolidálása miatt is. Ezeket részletesebben most nem tárgyaljuk, hiszen nem a szigetelés a feladatuk, de az utólagos szigetelés előtt elengedhetetlen, hogy ezeket is elvégezzük! Erre a célra (az üregek, repedések kitöltése) leginkább cement és mikrocement emulziókat, esetleg epoxy gyantákat alkalmaznak, hiszen ezeknek megszilárdulva teherviselő képességük is van, vagyis a falazat hiányosságait pótolják.
A vízszigetelési céllal készülő pórustömítő injektálás alapvetően kétféle lehet:
- vízszintes gát készítése (hasonlóan a hidrofóbizáló injektáláshoz)
- teljes falszakasz, faltömb pórusainak tömítése injektálással.
Erre a célra leginkább akrilát géleket alkalmaznak, mint a Mapegel E/100, melyek három komponensből állnak:
- Mapegel E/100 1. komponens = akril polimer vizes oldatban;
- Mapegel E/100 2. komponens = edző vizes oldatban;
- Mapegel E/100 3. komponens = por, kötésgyorsító só
A három komponens gyártói utasítás szerinti arányban kell összekeverni, a kívánt reakcióidő függvényében. A reakcióidő, vagyis a gélesedési idő a komponensek arányával és az oldat hígításával szabályozható. Alacsony viszkozitásának köszönhetően a Mapegel System E/100 képes könnyen behatolni a mikropórusokba és a kis repedésekbe, ezáltal tökéletesen eltömíti azokat. Megkötése után a Mapegel System E/100 nagymértékben rugalmas, vízzáró és kitűnő vegyi ellenálló képességű a főbb szerves és szervetlen folyadékokkal szemben.
Utólagos szigetelési eljárások közül meg kell említeni még az úgynevezett fátyol vagy hátűrinjektálást is, amelyet szintén akrilátgél injektálással végeznek. Ilyen esetben a szerkezet mögötti térbe injektálunk, és készítünk folytonos vízzáró réteget.
Az utólagos szigetelések is, mint minden szigetelési munka szakértelmet kíván. A megfelelő technológia kiválasztását és egyéb kiegészítő feladatok meghatározását körültekintő és alapos diagnosztikai vizsgálatok előzik meg! Utólagos szigetelési problémával kérje szakember segítségét!
A Mapei Krónika podcastjében Fábián Zoltán, aki a Mapei Kft. alkalmazástechnikai mérnöke beszél a témáról még részletesebben.
Kattints a linkre, ha szeretnéd meghallgatni a beszélgetést.