Valamennyien találkoztunk már olyan épülettel, melyeken kívülről vagy belülről, a falaknál a lábazat szintjén vagy akár magasabban is nedvesedés, vizesedés nyomai mutatkoztak. A jelenség oka leggyakrabban a szigetelés nélküli, vagy már tönkrement szigetelésű alapokon, pincefalakon keresztül felszívódó talajvíz, illetve talajnedvesség, mely komoly problémákat tud okozni. De mit lehet ez ellen tenni, hogyan lehet véget vetni a vizesedésnek? Mutatunk egy garantált megoldást!
A talajból felszívódó nedvesség oldott állapotban magával viszi a különböző sókat, melyek sókivirágzás formájában a falazatok vakolatán is megjelennek. A nedvesedő, foltosodó, lepergő festékes falak látványa nemcsak ronda, hanem az egészségre is veszélyes, hiszen a penész gyorsan megjelenik ezeken a helyeken.
Az elmúlt évek során többféle technológiát dolgoztak ki a falazatok utólagos szigetelésre, melyek mindegyike jó eredményt tud biztosítani, ha a technológiát az alkalmazási hely körülményeinek ismeretében választjuk meg. Egy családi ház esetében létezik egy egyszerű, de mégis jól működő megoldás, ami komolyabb gépek nélkül, egyszerűbb eszközök segítségével is kivitelezhető.
A MAPESTOP CREAM egy kémiai gátat hoz létre
A MAPESTOP CREAM egy monomer, szilánbázisú, krémes emulzió, mely kémiai gátat hoz létre az építőanyagban, amivel a kapillárisokon keresztül felszivárgó nedvességet megállítja. Ez a vízszintes kémiai gát létrehozható régi, tömör kő, tégla, tufa, beton és vegyes falazatok felújítása során, beleértve a történelmi vagy műemléki falazatokat és a közelmúltban épült falazatokat is, amelyeken kapilláris felszálló nedvesség vagy oldható sók okozta problémák állnak fenn.
A MAPESTOP CREAM használatra kész termék, mely gyorsan, egyszerűen alkalmazható, azonban a POROMAP szárítóvakolat használatával együtt hatása sokáig tartós megoldást biztosít a házak száraz falainak érdekében.
Lépések a MAPESTOP használatához
Első lépésként meg kell vizsgálni, hogy a nedvesség milyen magasan jutott fel a falazatba. A pontos, de bonyolultabb módszerek mellett közelítő adatot egy érintéses nedvességmérővel végzett vizsgálattal is nyerhet a szakember.
A mérés alapján meghatározható a nedvesedő zóna, afölött kell bejelölni azt a sávot, ahol a vakolatot el kell távolítani. A biztonság kedvéért a vakolat eltávolításával magasabbra kell menni, mint maga a nedvesedő terület, jellemzően a falazatvastagság kétszeresét vagy 50 cm-t javasoljuk még pluszban eltávolítani. Vésőgéppel, kalapáccsal az adott vakolatot teljesen el kell távolítani, ezt követően visszamérve a falazatra ellenőrizhetjük, hogy valóban jól határoztuk-e meg a nedvesedő zóna magasságát.
A vízzáró kémiai gátat a talaj szintjétől 10-12 cm magasságban kell elkészíteni. A 12 mm átmérőjű furatok kb. 12 cm-ként helyezkedjenek el egymástól, és pár centiméterrel legyenek rövidebbek, mint a falazat vastagsága, azaz a túloldalon nem szabad átütnie a falazatot. A furatok elrendezése igazodjon a falazóanyag elrendezéséhez. Tégla esetén a fugákban körülbelül féltéglánként, míg szabálytalan kőfalazatok esetében kb. 12 cm-es távolságokban a fuga vonalát követve a kövek között kell furatokat készíteni.
A furatok elkészítése után azokból a furatport el kell távolitani. Ehhez legegyszerűbben sűrített levegő vagy akár porszívó is használható. A portalanítást követően kell a MAPESTOP CREAM-et bejuttatni a furatokba.
A MAPESTOP CREAM a falazatba juttatása után elsősorban a falazóhabarcsban, porózus anyag esetén magában a falazó anyagban is képes felszívódni. A felszívódó MAPESTOP CREAM a fal belsejében szétszívódva létrehoz egy hidrofób, azaz víztaszító réteget, ezáltal megakadályozza az alsóbb rétegekből a nedvesség felszívódását. A vakolással ezután legalább egy hétig várni kell.
A vakolást ezután hagyományos módon lehet végezni, de fontos, hogy szárítóvakolatot használjunk, erre kiváló megoldás például a POROMAP rendszer. A POROMAP makropórusos szárítóvakolata az esetleg még a falazatban maradt sókat a későbbiekben is képes eltárolni és megakadályozza a későbbi esztétikai elváltozásokat és károsodást.
A vakolatrétegek száradása után az esztétikai igények miatt glettelni kell a felületet. Nem szabad gipsz tartalmú gletteket használni, ugyanis a gipsz nagyon érzékeny a nedvességre, így a falazat maradék nedvesség tartalmára is. A gipsztartalmú anyagok helyett a POROMAP termékcsalád simítóhabarcsait javasolt használni.
A POROMAP FINITURA termékekből kétféle különböző szemcseméretű terméket választhatunk:
a CIVILE beltéri használatra egy finomabb szemcséjű megoldást kínál
kültérben egy durvább felületet létrehozó GROSSO terméket javasoljuk, melyet ezután csak festeni szükséges.
A glettrétegek száradása után a felületeket festeni kell vagy színezővakolattal kell ellátni. Külső oldalon a szokásos vékonyvakolatok alkalmazhatóak (SILANCOLOR), ezenbelül mindenképpen javasolt a szilikon tartalmú anyagok használata.
A SILANCOLOR TONACHINO páraáteresztő vízlepergető színezővakolat, mely segíti a falazat száradását és képes tartósan száraz felületet biztosítani. Ha kívülről hőszigetelni is szeretnénk a felületet, akkor a hőszigetelő rendszernek mindenképpen kőzetgyapot hőszigetelőmaggal kell rendelkeznie, hogy a páraáteresztés itt is biztosítva legyen.
A SILANCOLOR TONACHINO a kőzetgyapotos rendszerekhez is felhordható. A belső felületek festéséhez is páraáteresztő festéket kell felhordani. A SILANCOLOR PLUS rendszer ezen belül gombagátló, penészgátló adalékanyagokat is tartalmaznak.
Az így felújított falfelületünk száraz, tartósan penészmentes lesz, hosszú távra egészséges környezetet biztosít és megszűnnek az esztétikai hibák is.
Oszd meg te is